A tanulásnak a lehető leghatékonyabbnak és legizgalmasabbnak kell maradnia ahhoz, hogy az emberek javát szolgálja. Ezért a tanárok folyamatosan új módszereket keresnek arra, hogyan tehetnék jobbá a diákokat. Ez segít fejleszteni a diákok kritikus gondolkodását és feldolgozni a nagy mennyiségű új információt.
Ugyanakkor sok tanár találkozott már a tanulási piramissal – a képzési program létrehozásának fő lépéseivel. De ma az oktatási rendszer sokkal több tényezőt vesz figyelembe, mint 30 évvel ezelőtt. Ezért a modern pedagógusok egyre gyakrabban kérdőjelezik meg egy ilyen modell hatékonyságát. Nézzük meg tehát, mi is az a tanulási piramis, és mennyire releváns manapság.
Mi az a tanulási piramis
A tanulási piramis egy olyan modell, amely bemutatja, hogy a tanulók mennyire képesek visszaadni azt, amit megtanultak. Edgar Dale, az Ohioi Egyetem professzora vezette be 1946-ban.
A séma a memorizálás és a felidézés minden szintjét figyelembe veszi. Az első négy szint a passzív módszereket mutatja be – előadás, olvasás, audiovizuális megjelenítés és bemutatás. Ezután következnek az aktív módszerek, amelyek befolyásolják a tanuló személyes tapasztalatait – csoportos megbeszélés, gyakorlás és a tudás gyakorlati alkalmazása (vagy mások tanítása).
A tanulási piramis célja, hogy meghatározza az adott téma tanulásának megfelelő megközelítését. Emellett különféle oktatási modellekhez is alkalmas, beleértve az e-learninget is. Ezért az online tanfolyamok készítői ma is használják a Dale-modellt.
A tanulási piramis felosztása
Ahogy már említettük, a piramis három szintre oszlik – az absztrakt megközelítésektől a konkrétakig. Ezért tekintsük át a teljes modellt csökkenő sorrendben.
№1: Verbális észlelés
A tanulási piramis a felső három alszintet mutatja, amelyek a passzív tanuláshoz kapcsolódnak:
- Olvasás (az elolvasott szöveg körülbelül 10%-ára emlékszel).
- Az információ hallás útján történő észlelése (a hallottak 20%-ának megjegyzése).
- Képek megtekintése (a kapott információ körülbelül 30%-ára fogsz emlékezni).
Ugyanakkor nem lehet beszélni egyik vagy másik tanulási módszer kivételes hatékonyságáról vagy éppen haszontalanságáról. Az ok egyszerű: a diákok csak alapvető megértést szereznek az anyagról. Ezért mindezeket a feladatokat egy jelenség alapvető leírására vagy magyarázatára használják.
A tanulási piramis alkotója nem támasztja alá a számokat tudományos tényekkel. Van azonban néhány érdekes szempont. Dale tehát hangsúlyozza, hogy a tanulás eleve a tanulási folyamatban részt vevő érzékekhez kapcsolódik. És ha az észlelés egyes módjait külön vizsgáljuk, azok hatékonysága alacsony lesz.
Ráadásul egyes érzékszervek jobban működnek a kognitív gondolkodással együtt. Így többre emlékszel, amikor képeket nézel, és kevesebbre, amikor hallgatsz. Az olvasás az utolsó helyet foglalja el a tudás hosszú távú memóriában való megőrzésében. Ennek oka az alacsony stimulációs szint, amely egy írott szövegbe ágyazható.
№2: Vizuális észlelés
Térjünk át az anyag elsajátításának magasabb szintjeire. A vizuális módszerek a következő memorizálási mutatókat adják:
- Videó megtekintése (a megszerzett tudás 30%-a);
- Ismerkedés szemléltető anyaggal (a látottak 50%-a);
- Online óra megtekintése (a kapott információ 50%-a).
Ebben az esetben a diákok sokkal több új információra tudnak emlékezni. Mindez azért van, mert a vizuális észlelés egyszerre vonja be a látást és a hallást. Ez a megközelítés segít stimulálni az agyat, és hat a új tudás elsajátítására, valamint a kritikus gondolkodás fejlődésére.
Edgar Dale szerint a passzív tanulási formák nem a legjobbak, de bizonyos előnyöket nyújthatnak. Így az audiovizuális megjelenítés és a bemutatás segít jobban megérteni a témát (a hagyományos olvasáshoz képest). Emellett a diákok több logikai kapcsolatot találnak, ami tágítja a látókörüket.
A passzív tanulási formák nem foglalnak el nagy helyet a tanulási piramisban. Ezért tévesen azt lehet feltételezni, hogy az olvasás vagy az online órák megtekintése nem jár sok előnnyel. De ez távol áll az igazságtól. Például az információ megjegyzése nem egy rendkívüli gondolkodásmód mutatója, mivel ez a megközelítés csak a memóriát fejleszti, amelytől a tudás megőrzése függ. A passzív tanulás pedig lehetővé teszi, hogy önállóan tanulmányozz új témákat és fedezd fel a világot.
Eddig csak a passzív tanulási módszereket vizsgáltuk, ahol a siker kizárólag a diákokon múlik.
№3: Részvétel
Most fordítsuk figyelmünket az oktatási piramis 3. szintjére. Edgar Dale ezt tartja az új tudás megszerzésének leghatékonyabb formájának, mivel a diákok átlépnek az aktív tanulásba.
Ez a megközelítés magas koncentrációt és bevonódást igényel a tanult témába. Ennek megfelelően a tanulási piramis az aktív megismerés alábbi módszereit kínálja:
- Oktatóvideók és gyakorlati szemináriumok (az agy az információ 70%-át megőrzi);
- Szerepjátékok (a tudás 70%-ának megőrzése);
- Valós üzleti szimuláció (70%-os megőrzés);
- Egy konkrét feladat elvégzése (90%-os tanulás).
Ezek az aktív tanulási módszerek tapasztalatmodellezést, cselekvést és megbeszélést foglalnak magukban. A „cselekvés általi tanulás” révén a diákok fejlesztik elemzőkészségüket, és hatékony megoldásokat keresnek. Emellett kreativitásukat is megmutathatják.
Természetesen a fenti adatok mind hozzávetőlegesek, és nincs tudományos alapjuk. De ha kizárólag a memória és az emlékezés szintjeire figyelünk, akkor megérthetjük, hogy Edgar Dale-nek igaza volt. Az ő tanulási piramisa lehetővé teszi a tudásmegőrzés szintjének növelését.
De egy kérdés továbbra is nyitott marad: mennyire segít ez a megközelítés abban, hogy a tudás hosszú távú memóriában megmaradjon? Oktatási szakértők úgy vélik, hogy a Dale-modell nem veszi figyelembe az egyes tanulók egyéni tényezőit (veleszületett képességek, társadalmi és gazdasági helyzet, meglévő tudásbázis, mentális kapacitás stb.).
Mennyire kompatibilis a tanulási piramis és a modern technológia
Ráadásul az elemzők kétségbe vonják Dale piramisának aktualitását. Úgy vélik, hogy az nem igazán illeszkedik a modern oktatási platformok koncepcióihoz. Milyen tanulási formák alkalmasak a Dale-modell megvalósítására?
A modern tanulási technológiák lehetővé teszik bármilyen formátumú oktatási tartalom egyszerű és gyors létrehozását. Emellett az LMS-megoldások eszközök széles skáláját kínálják a tanterv felépítéséhez és első osztályú tanulási élmény biztosításához.
Először is, sok formátum illeszkedik a Dale-modellhez, a hagyományos prezentációktól és PDF-dokumentumoktól az interaktív videós oktatóanyagokig. Emellett a virtuális tantermek és a nem formális oktatási stratégiák olyan fejlett gyakorlati tanulási formák, amelyeket már a 20. század közepén is javasoltak. Lényegében az innováció garantálja az információk megjegyzésének és megosztásának dinamikus élményét, valamint annak felfedezését és megteremtését.
Másodszor, a játékmechanikák tökéletesen illeszkednek a tanulási piramishoz. Míg korábban az oktatók oktatási tévécsatornákat és filmeket használtak a diákok lekötésére, ma ezeket értékeléseket és ranglistákat kínáló platformok váltották fel. Ide tartoznak a valódi vállalatok tevékenységének vagy egyes üzleti folyamatoknak a szimulációi is. Mindez lehetővé teszi, hogy a diákok a problémamegoldás során gyakoroljanak.
Azonban az interakció egyes formái még nem álltak rendelkezésre, amikor a tanulási piramist megalkották. Ezért a kiterjesztett és a virtuális valóság technológiáit fokozatosan elkezdték használni az e-learningben, a lehető leginkább bevonva a tanulókat. Segítségükkel valósághű szimulációk, sőt akár teljes metaverzumok is létrehozhatók. Ezért ezekben a technológiákban nagy lehetőség rejlik.
Az Edgar Dale által leírt tanulási piramis számos eleme mára elavult. Ez a modell azonban elég rugalmas ahhoz, hogy a modern oktatási eszközökkel is kombinálható legyen. Kulcsfontosságú az egyensúly fenntartása a passzív és az aktív tanítási módszerek között. Minden online kurzus létrehozójának változatos tartalombemutatási formátumokat kell alkalmaznia ahhoz, hogy teljes és rendkívül hatékony tanulási környezetet hozzon létre.
Mit gondolnak most az oktatók a tanulási piramisról?
A tanárok véleménye ebben a kérdésben megoszlik. Egyesek úgy vélik, hogy a Dale-féle piramis továbbra is hasznos az online tanulásban. Mások kíméletlenül a történelem süllyesztőjébe küldik az elavult modellt.
Denise Pirrotti Hummel, a Universal Consensus vezérigazgatója úgy véli, hogy jelenleg a hibrid tanulási módszerek jelentik a legjobb választást. Az oktatási platformoknak megfelelő elméleti oktatást és folyamatos interakciót kell biztosítaniuk videókonferenciák és beszélgetések révén. Ez a megközelítés lehetővé teszi a megszerzett tudás hasznosságának megerősítését és annak hatékony alkalmazását a jövőben. Ami a tanulási piramist illeti, Hummel szerint az most is releváns.
Jelenleg Dillon Vita-Finzi, a Cisco Technologies munkatársa úgy véli, hogy Dale piramisát nem szabad abszolút igazságként kezelni. Egy, az információk hosszú távú memóriában való megőrzéséről szóló kutatás eredményeit ismerteti. Ezek pedig nagyon eltérnek a Dale által javasolt számoktól. Vita-Finzi szerint a tanulási piramisban szereplő megőrzési arányok arra tesznek kísérletet, hogy az összetett jelenségeket egyszerűen magyarázzák el. Ugyanakkor szükséges a tanulási sémát különféle tényezőkhöz igazítani (oktatási platformok, eltérő modalitások, interaktív technológiák, egyéni jellemzők stb.).
Az oktatás területe továbbra is gyorsan fejlődik, és az online tanulás nagyon különbözik attól, ami 10 évvel ezelőtt volt. Ennek eredményeként ez a terület az új technológiák egyik vezető tesztkörnyezete lesz, új, dinamikus és színes e-learning lehetőségeket teremtve. Az emberek a közeljövőben metaverzumokat, kiterjesztett valóságú környezeteket vagy online gamifikált platformokat fognak használni a tanuláshoz.
Következtetés
Foglaljuk össze. A tanulási piramis lehetővé teszi egy hatékony tanulási terv felépítését. A végső siker azonban az egyes tanulók tanulási stílusától függ. Például egyes tanulók vizuálisan jobban emlékeznek és sajátítják el a tudást, míg mások inkább szeretnek hallgatni. Ezért elengedhetetlen, hogy lehetővé tegye a célközönség számára, hogy a saját tempójukban tanuljanak. Ez a megközelítés javítani fogja online kurzusa teljesítményét.
Ne feledje: a tanulási algoritmusának nem kell örökre változatlannak maradnia. A rugalmasság az e-learning sikerének fő titka. Ezért nem szabad vakon hinni az oktatási piramisnak, és nem szabad kerülni az előadásokat csak azért, mert állítólag nem hozzák meg a kívánt hatást. Épp ellenkezőleg, a hagyományos előadások alapvető fontosságúak. Dale piramisának minden eleme alapvető jelentőségű.
Például egy tanuló jegyzetel az órán, mert nehéz minden anyagot megjegyezni. Egyrészt egy érzékelési csatornát használ (szem vagy fül). Másrészt azonban az így készült jegyzetek segíthetnek az anyag megbeszélésében az oktatóval folytatott beszélgetések során, vagy akár saját kurzusa alapjául is szolgálhatnak.
Nincs egyetlen helyes módja a tanulásnak. És csak Ön találhatja meg azt a módszert, amely segít a tanulóinak sikeresnek lenni!
Reméljük, hasznosnak találta cikkünket. Ha bármilyen kérdése van a tanulási piramissal kapcsolatban, írja meg őket az alábbi megjegyzésekben. A legérdekesebbeket a következő cikkekben megválaszoljuk és elemezzük.