Egy e-kurzus tervezésekor kulcsfontosságú megérteni, hogy a hallgatók úgy fogják megtanulni és megjegyezni az információkat, hogy azokat a jövőben használni tudják. A képzési kurzus készítőjének tisztában kell lennie a különböző képzési technológiákkal, és alkalmaznia kell az információval való munka alapvető elveit (például az adatok bemutatását és strukturálását). Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy ne vigyük túlzásba a tartalom átadását, különösen akkor, ha fontos számunkra a hallgatók magas teljesítménye. Végső soron, ha túl sok információval terheljük túl a hallgatókat, nem fogják elsajátítani a tudást (ami azt jelenti, hogy nem kapják meg az online oktatástól várt előnyöket).
Nézzünk meg néhány kulcsfontosságú szempontot az online kurzusokhoz készített tartalom létrehozásában, és értsük meg, mikor több a kevesebb.
Miért nem tudják a hallgatók mindig felidézni azt, amit korábban megtanultak?
Lila Dawachi, az NYU Learning, Memory, and Emotion központjának igazgatója szerint az emberek tanulás közben koherenciát élnek meg. Ez úgy érhető el, hogy a tartalmat az úgynevezett „aranyszállal” – egy központi témával – kapcsoljuk össze. Ez az összekötő elem biztosítja a tudás magas fokú befogadhatóságát, és segít az agynak az új információk úgynevezett „sémákba” rendezésében. A kognitív struktúrák vagy fogalmak segítenek az információk rendszerezésében és értelmezésében. Ha a hallgatók ismernek egy adott fogalmat, sokkal könnyebb lesz új információkat megtanulniuk.
Ha eltávolítod az „aranyszálat” az e-learning tartalomból, az agy az új információkat különálló elemekként fogja megtanulni. Ez ahhoz hasonlítható, ahogyan a pattogatott kukorica kinéz. Az új szemek mindenfelé szétszóródnak, ami megnehezíti, hogy egységes egésszé álljanak össze. Ezért létfontosságú kétféle séma használata, amelyek segítenek a megtanult információk megőrzésében és felidézésében: az oktatási tartalom szerkezete és maga a tartalom.
A szervezeti struktúra eltérő lehet. Például egy online kurzust különálló részekre bonthatsz. De ha a feladatod egy rövid oktatóvideó elkészítése, használd ezt a három kulcskérdést:
- Mit kell megtanulniuk a hallgatóknak?
- Miért fontos ez?
- Mit kell tenni a tanuláshoz?
Ami a tartalmat illeti, jobb a „kevesebb több” módszert alkalmazni. Sokkal jobb néhány kulcsfontosságú fogalomra összpontosítani, mint a hallgatók figyelmét sok megtanulandó fogalom között szétforgácsolni. És ne feledkezz meg arról az egyesítő elemről sem, amelynek össze kell kapcsolnia az oktatási tartalom minden részét (például egy konkrét metafora vagy mnemonikus eszköz). Végül is az „aranyszálnak” köszönhetően a hallgatók gyorsabban és jobban emlékeznek majd arra, amit korábban tanultak.
Mi befolyásolja a tanulást
Az új tudás elsajátításának két legfontosabb aspektusa a gondolkodás és a figyelem. Emellett az online tanulás sikere a végrehajtó funkcióktól is függ (pl. a tervezés képessége, konkrét célok kitűzése, döntéshozatal, a haladás értékelése és a káros cselekedetek megelőzése).
A gondolkodás a munkamemóriától (rövid távú memóriától) függ, amely azt az információmennyiséget jelenti, amelyre a tanuló egy adott pillanatban emlékezni tud. A munkamemória kapacitása az általános iskolás korban bővül, ezért a gyerekeket olyan feladatokkal fejlesztik, amelyek az információk mentális feldolgozását igénylik (jelentéshez illő kép keresése, fejben számolás, az ábécé megtanulása stb.)
A figyelem ugyanolyan korlátozott erőforrás, mint a munkamemória, és nagyon nehéz egyszerre több dologra összpontosítani. Ráadásul a stressz és a fáradtság is befolyásolja az új tudás munkamemóriában való megtartásának és a koncentrációnak a képességét. Ezért fontos megvizsgálni a következő kérdést.
Miért nem szabad túlterhelni a hallgatókat információval?
A kognitív terhelés elmélete szerint az emberi agy az információkat „sémákban” tárolja, amelyek egyedi struktúrák, és lehetővé teszik a problémamegoldást és a gondolkodást. Emellett segítenek abban, hogy a leckén belüli különböző elemeket egészként érzékeljük. Ennek eredményeként a sémák alkotják tudásbázisunkat.
Ahhoz, hogy a tanuló sikeresen elsajátítsa az új tudást, szükséges a séma szerkezetének megváltoztatása. Ekkor az ember megérti az információt, feldolgozza a kapott adatokat a munkamemóriában, és hosszú távon rögzíti azokat. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben a megszerzett tudásra építsen, és számos területen bővítse kompetenciáit.
Mi történik, ha túl sok információt adsz a tanulóknak? Nagy valószínűséggel túl sok hibát fognak elkövetni, és nem merülnek el teljesen az online kurzus témájában; ezt nevezik kognitív túlterhelésnek. A hallgatók elveszítik a motivációjukat a további munkára, és később abbahagyják a tanulást.
Ha nem változtatod meg a hallgatók kognitív sémájának szerkezetét, nem fogják feldolgozni az e-kurzus anyagát. Ezért a tartalmat úgy kell kialakítani, hogy csökkentse a kognitív túlterhelés kockázatát. Ez a megközelítés azt is lehetővé teszi, hogy a hallgatók gyorsan és hatékonyan sajátítsák el az új tudást, hogy azt a munkájukban felhasználhassák.
A kognitív terhelés típusai
Az online tanulást közvetlenül háromféle kognitív terhelés befolyásolja:
- Belső. Ezt a feladatok vagy a tananyag összetettségi szintjének tekintik. Egyes témák nehezebben érthetők meg, mint mások. Az összetett feladatok nagyobb valószínűséggel okoznak belső kognitív túlterhelést.
- Külső. Ez a terheléstípus olyan felesleges műveleteket vagy elemeket foglal magában, amelyek gondolkodásra késztetik a hallgatókat (például összetett grafikonok). Ezek nagyobb nehézség nélkül eltávolíthatók az e-kurzusból.
- Ésszerű. Lehetővé teszi, hogy a hallgatók a lecke témájára összpontosítsanak, és sikeresen bővítsék tudásbázisukat.
Minden online kurzust úgy kell fejleszteni, hogy ez utóbbi típusú kognitív terhelés domináljon, mivel ez a leghatékonyabb.
Hogyan alkalmazzuk a „kevesebb több” megközelítést az online kurzusokban
Első pillantásra ez a feltevés logikátlannak tűnhet, mégis ez határozza meg a képzési kurzusok bevonó erejét és teljességét. Hogyan lehet kevesebb tartalomból több értéket kihozni?
Először is, ne azt kérdezd magadtól: „Mit lehet még hozzáadni a kurzushoz?” Ehelyett tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
- Ha a hallgatók egy online kurzus után csak három fogalomra tudnak emlékezni, melyek a legfontosabbak? Hogyan magyarázhatom el a jelentőségüket?
- Hogyan fogják a hallgatók alkalmazni a megszerzett tudást a munkájukban?
- Hogyan segíthetek nekik a tanulásban?
- Hogyan oszthatom el a munkaterhelést úgy, hogy a hallgatók a lehető legkevesebb időt töltsék vele?
- Szervezhetek online workshopokat a házi feladatok áttekintésére és az e-kurzus összefoglalására?
- Hogyan tesztelhetem az oktatóvideókat annak biztosítására, hogy a hallgatók hatékonyan megértsék azt, amit tanulnak?
A kutatások azt mutatják, hogy a tananyag jobban rögzül, ha az órák időben elosztva történnek. Valljuk be, a hallgatók szívesebben tanulnak napi 1 órát öt napon át, mint 2,5 órát két napon keresztül, és ez a megközelítés azt is lehetővé teszi, hogy az agy gyorsabban strukturálja a beérkező információkat.
5 módszer, hogy az online kurzus könnyű legyen a hallgatók számára
Ha szeretnéd csökkenteni a hallgatóid kognitív terhelését, íme néhány tipp!
Legyen egyszerű
Igen, röviden és tömören írni sokkal nehezebb, mint egyetlen bekezdést úgy elnyújtani, hogy kitöltsön egy egész oldalt vagy 10 percnyi videót. A rövid videók és szövegek azonban csökkentik a kognitív terhelést, míg a hosszadalmas magyarázatok hatalmas mennyiségű rövid távú memóriát emésztenek fel. Ezért az online kurzusban csak azt az információt hagyd meg, amely valóban figyelmet érdemel, és segít megmagyarázni a témát.
A Journal of Educational Psychology folyóiratban megjelent tanulmány szerint az 500 szavas olvasmányok a legjobbak az információk megjegyzésére és továbbadására. Ugyanakkor azok a résztvevők, akik a szöveget a végén összefoglaló nélkül olvasták el, mutatták a leggyengébb eredményeket.
Alkalmazzon különböző technikákat
Amikor az emberek tudják, hogy az elméleti tudás után gyakorlás következik, komolyan veszik a tanulási folyamatot.
Az egyik legnépszerűbb módszer az úgynevezett „kérési módszer”. Magyarázza el a fogalmat a diákoknak, majd kérje meg őket, hogy gondolják át, mit tanultak. Például találjanak ki és írjanak le egy-két mondatot egy új kifejezés használatával.
Tanulmányok kimutatták, hogy az ilyen, elsajátított tudás feldolgozását célzó feladatok növelik a tanulás hatékonyságát.
Ossza a kurzust különálló részekre
Valószínűleg ez a legegyszerűbb módja a tanulók terhelésének csökkentésére. Ebben az esetben csak akkor lépnek tovább egy új leckére, amikor teljes mértékben elsajátították az aktuális lecke anyagát. Ez lehetővé teszi a tanulók számára, hogy ne terheljék túl a rövid távú memóriát, és hosszú távon rögzítsék az információkat.
Távolítsa el a szükségtelen információkat
Az is létfontosságú, hogy eltávolítsuk az e-learningből az információs zajt, amely bonyolultabbá teszi a kurzust. Ilyen lehet egy összetett kurzusfelület, túlzsúfolt videódesign vagy nehezen érthető utasítások. Minden oda nem illő részletnek nem szabad magára vonnia a figyelmet, hogy ne terhelje túl a munkamemóriát.
Ezért el kell távolítani a nem releváns információkat és a felesleges vizuális elemeket, és csak azt kell meghagyni, ami a kurzus témájának feldolgozásához szükséges. A fő cél az, hogy a diákok figyelmét a tananyagra összpontosítsuk.
További anyagok beillesztése
A kiegészítő anyagok jelentősen tehermentesíthetik a rövid távú memóriát. Emellett közvetlenül is felhasználhatók a tanulási folyamatban a hatékonyság növelése érdekében. Az online kurzusokban leggyakrabban használt elemek a következők:
- lépésről lépésre szóló útmutatók összetett feladatok elvégzéséhez;
- részletes feladatelemzés példaként;
- az új terminológia szószedete, amelyet a kurzus során használnak;
- vázlatos térképek, amelyek megmutatják az egyes fogalmak közötti kapcsolatot.
Mindezek az anyagok jobbá tehetik a tanulási élményt a diákok számára.
Következtetés
Dolgozzon a kognitív terhelésen, ha a lehető legpraktikusabb és leghatékonyabb online kurzust szeretné elindítani. Hiszen ha a diákok hatalmas mennyiségű felesleges információval dolgoznak, sok hibát fognak elkövetni, és nem sajátítják el teljes mértékben az új ismereteket.
Ha több tartalmat kell hozzáadnia a kurzusához, gondoljon arra, hogyan készül egy hosszú útra. Valószínűleg nem próbálja az egész ruhatárát egy bőröndbe gyömöszölni, hanem csak a legszükségesebb dolgokat viszi magával. Ugyanez működik az online tanulásnál is; válassza ki a lényeges elemeket, hogy segítse a diákok sikerét.
A hallgatói bíznak Önben, hogy a közeljövőben valami izgalmas és hasznos dolgon dolgozik majd számukra. És ha ragaszkodik a „kevesebb néha több” elvéhez, akkor a kurzusa profitálni fog a tudományosan bizonyított memorizálási módszerek alkalmazásából.
Reméljük, hogy ez a cikk hasznos volt az Ön számára. Ha még mindig vannak kérdései az online kurzusok tartalmának létrehozásával kapcsolatban, írja meg őket a hozzászólásokban. Válaszolunk rájuk, és a legérdekesebbeket a következő cikkekben elemezzük!