Az online tanulás nagyon egyszerűvé vált. Több ezer kurzus érhető el karnyújtásnyira, amelyek mindenféle témát lefednek, például a marketinget, a dizájnt, a vezetői készségeket és a produktivitást. Bárhonnan nézhetsz előadásokat, pillanatok alatt kitöltheted a kvízeket, sőt még tanúsítványokat is szerezhetsz anélkül, hogy el kellene hagynod az otthonodat. Így azt tanulhatod, amit akarsz, akkor, amikor akarod, és ezért még elismerést is kaphatsz. Ez egy nagyszerű módja annak, hogy új készségeket és tudást szerezz, mindezt a saját otthonod kényelméből.
Még az összes új tanulási lehetőség ellenére is sok diák továbbra sem sajátítja el igazán a szükséges készségeket, és nem emlékszik sokáig a tanultakra. Végigcsinálnak egy kurzust, de amikor eljön az ideje annak, hogy használják, amit tanultak, megakadnak. Rengeteg információt befogadnak, de ez valójában nem változtatja meg őket, és nem segít nekik semmilyen valódi módon.
A probléma nem az oktatási tartalmak hiánya. A probléma az, hogy sok tanuló összekeveri a nézést a tanulással, miközben sok kurzus inkább a befejezésre összpontosít, mint a gyakorlati eredményekre.
Az MI és az online tanulás könnyen fogyaszthatóvá teszi az információt
Manapság a technológia valóban megváltoztatja, hogyan tanulunk. A mesterséges intelligencia eszközeivel, az online platformokkal és azokkal a helyekkel, ahol oktatási anyagokat lehet venni és eladni, könnyű azonnal belevágni valami új tanulásába.
Ez a kényelem gyorsabbá tette a tanulást, de egyben passzív megközelítést is kialakított az oktatásban. Sok diák szórakoztató tartalomként kezeli a kurzusokat. Folyamatosan nézik a videókat anélkül, hogy megállnának gyakorolni vagy átgondolni a tanultakat. A leckék aktív képzés helyett háttérzajjá válnak.
Az MI-technológia terjedése még tovább rontotta ezt a problémát. Az MI segítségével a diákok gyorsan készíthetnek összefoglalókat, válaszokat és feladatokat, ami azt jelenti, hogy néhányan inkább csak a munkájuk befejezésére összpontosítanak, mint arra, hogy valóban megértsék, mit tanulnak. Ez a fontos fogalmak mély megértésének hiányához vezethet.
Az alapvető információkhoz rendkívül könnyű hozzáférni. A könnyű hozzáférés azonban nem hoz létre automatikusan valódi készségeket vagy kompetenciát.
Miért nem vezet valódi tanuláshoz a leckék nézése
Az egyik legnagyobb hiba, amit a diákok elkövetnek, hogy azt feltételezik: ha valamit átmenetileg megértenek, az azt jelenti, hogy el is sajátították.
Valami újat tanulni nagyszerű érzés lehet, különösen akkor, amikor egy kommunikációról, vezetői készségekről vagy programozásról szóló előadást nézel. Olyan, mintha minden a helyére kerülne – a magyarázatok világosak, a példák érthetőek, és az anyag ismerősnek tűnik. A lecke közben még elég magabiztosnak is érezheted magad. De aztán, amikor megpróbálod önállóan ténylegesen használni a készséget, akkor szembesülsz a valósággal. Sok diák rájön, hogy nem olyan jártas, mint gondolta. Az igazság az, hogy a valódi tanulás nem pusztán nézés vagy hallgatás közben történik – cselekvést igényel, gyakorlást igényel.
A diákok gyakorlás, ismétlés, hibák és visszajelzés révén fejlesztik a készségeiket. A pusztán passzív megfigyelés önmagában ritkán elég ahhoz, hogy tartós fejlődést hozzon létre.
Például valaki, aki nyilvános beszédet oktató kurzust végez, nem válhat magabiztossá pusztán prezentációk nézésétől. Gyakorolnia kell a beszédet, kezelnie kell az idegességet, nyomás alatt kell rendszereznie a gondolatait, és visszajelzést kell kapnia másoktól.
Ugyanez az elv érvényes a soft skillekre is. A feltöltött anyag elmagyarázza, hogy a soft skillek gyakorlás és valós élethelyzetekben történő alkalmazás révén fejlődnek, nem pedig pusztán az elmélet által.
Cselekvés nélkül az információ gyorsan eltűnik az emlékezetből.
A különbség egy kurzus elvégzése és egy készség használata között
Az oktatásban a sikert gyakran olyan dolgok alapján mérik, mint hogy hányan fejeznek be egy kurzust, kapnak tanúsítványt vagy érnek el jó eredményt a kvízeken. De a helyzet az, hogy ezek a számok nem mindig mutatják meg, hogy valaki valóban megtanult-e valami értékeset. Könnyű mérni őket, de nem feltétlenül jelentik azt, hogy a tanulás tartalmas vagy tartós volt.
Egy diák:
• elvégezheti az összes leckét,
• átmehet az automatizált kvízeken,
• megjegyezhet definíciókat,
• és még mindig képtelen lehet valódi problémákat megoldani.
Ez a fejlődés veszélyes illúzióját kelti.
A diákok gyakran azt hiszik, hogy fejlődnek, egyszerűen azért, mert oktatási tartalmat fogyasztanak. A valóságban a tudás csak akkor válik értékessé, amikor megváltoztatja a viselkedést.
Például:
• egy vezetői készségeket fejlesztő kurzusnak javítania kellene a döntéshozatalt,
• egy íráskurzusnak javítania kellene a kommunikáció egyértelműségét,
• egy időgazdálkodási kurzusnak javítania kellene a produktivitást,
• egy értékesítési kurzusnak pedig javítania kellene az ügyfelekkel folytatott beszélgetéseket.
Ha a viselkedés nem változik, a tanulási folyamat befejezetlen marad.
A feltöltött szöveg hangsúlyozza, mennyire fontos a készségek 24 órán belüli alkalmazása a megőrzés és a gyakorlati megértés javítása érdekében. Az azonnali gyakorlás segít a diákoknak abban, hogy az ötleteket szokásokká alakítsák, ne csak átmeneti emlékekké.
Miért terhel túl sok kurzus túl sok információval
Egy másik fontos ok, amiért a diákok nem tanulnak hatékonyan, a kognitív túlterhelés.
Sok kurzus egyszerre próbál túl sok mindent tanítani. Ahelyett, hogy egyetlen gyakorlati készségre összpontosítanának, nagy mennyiségű elméletet, fogalmat és keretrendszert kombinálnak hosszú képzési programokba.
Ez túlterheli a tanulókat.
Például egy kommunikációs kurzus tartalmazhatja a következőket:
• nyilvános beszéd,
• tárgyalás,
• konfliktuskezelés,
• vezetői készségek,
• érzelmi intelligencia,
• testbeszéd,
• és prezentációs készségek.
Bár mindegyik téma hasznos, a tanulóknak gyakran nehéz egyszerre befogadniuk őket. Az agy hatékonyabban dolgozza fel az információt, amikor a tanulás fókuszált és konkrét.
A feltöltött anyag elmagyarázza, hogy a mini-tanfolyamok azért működnek jól, mert egyszerre egy kihívásra vagy viselkedésre összpontosítanak.
Ahelyett, hogy a kommunikáció minden aspektusát próbálnák fejleszteni, a tanulók csak arra összpontosíthatnak, hogy világosabb visszajelzést adjanak vagy jobb kérdéseket tegyenek fel a megbeszéléseken.
A következetesen gyakorolt kisebb fejlesztések hosszú távon erősebb eredményeket hoznak, mint a gyorsan befogadott nagy mennyiségű elmélet.
Miért kerülik a tanulók a gyakorlást és a visszajelzést
A tanulás kellemetlennek tűnhet, mert a fejlődéshez hibákra van szükség.
Sok tanuló szeret leckéket nézni, mert biztonságosabbnak érződik csak hátradőlni és tanulni. De amikor ténylegesen megpróbálod használni azt, amit tanultál, egy valós helyzetben, ijesztő lehet, mert nem vagy biztos benne, hogy jól csinálod-e. Hibázhatsz, és ez kellemetlen lehet. Ráadásul a másoktól kapott visszajelzés kezelése is nehéz lehet, stresszes, sőt néha még el is bátortalaníthat.
Így az történik, hogy a tanulók hajlamosak kimaradni a tanulási folyamat legfontosabb részéből, ami az, hogy valóban alkalmazzák azt, amit tanultak.
Például valaki, aki érzelmi intelligenciát tanul, tökéletesen értheti az elméletet, mégis nehezen tud nyugodt maradni nehéz beszélgetések során.
Valaki, aki vezetői készségeket tanul, megértheti a menedzsment fogalmait, de kerülheti, hogy közvetlen visszajelzést adjon a csapattagoknak.
A feltöltött szöveg kiemeli, mennyire fontos, hogy a készségfejlesztés során visszajelzést kérjünk másoktól. Ilyen kérdések például:
• „Világos volt a magyarázatom?”
• „Adtam elég információt?”
• „Hogyan javíthatnék ezen a beszélgetésen?”
segítenek a tanulóknak azonosítani azokat a gyengeségeket, amelyeket önállóan esetleg nem vennének észre.
Visszajelzés nélkül a tanulók gyakran ismételgetik a nem hatékony szokásokat, miközben azt hiszik, hogy fejlődnek.
Hogyan néz ki valójában a hatékony tanulás
A hatékony tanulás aktív, fókuszált és ismétlődő.
A tanulók sikeresebben tanulnak, amikor:
• azonnal gyakorolnak,
• egyszerre egy készségre összpontosítanak,
• következetesen ismétlik a viselkedésformákat,
• valós helyzetekben alkalmazzák a tudást,
• és mérik a gyakorlati fejlődést.
A valódi tanulás általában fokozatosan történik, nem pedig azonnal.
Például valaki, aki a kommunikációs készségeit fejleszti, kezdheti azzal, hogy csak egyetlen viselkedésformát gyakorol:
• az ügyfél aggályainak világos összefoglalása,
• a félbeszakítások elkerülése,
• vagy konkrétabb utasítások írása.
Idővel az ismételt alkalmazás ezeket a cselekvéseket szokásokká alakítja.
Ahhoz, hogy valamiben igazán jobb legyél, jó ötlet egy készséget egy ideig, például néhány hétig gyakorolni, mielőtt ellenőrzöd, hogyan haladsz. Ennek az az oka, hogy ha valódi, tartós fejlődést akarsz látni, következetesnek kell lenned és kitartóan folytatnod kell, nem pedig csak a motiváció érzésére hagyatkozni.
Azok a tanulók, akik a tanulást aktív edzésként kezelik a passzív befogadás helyett, sokkal nagyobb valószínűséggel alakítanak ki tartós készségeket.
Gyakori hibák, amelyeket a tanulók elkövetnek tanfolyamok végzése közben
Sok tanuló akaratlanul is lassítja a saját fejlődését nem hatékony szokásokkal.
A gyakori hibák közé tartozik:
• egyszerre több tanfolyam elvégzése,
• videók nézése gyakorlás nélkül,
• csak a tanúsítványokra összpontosítani,
• az önreflexiós kérdések kerülése,
• azonnali átalakulást várni,
• és elutasítani az építő visszajelzést.
A feltöltött anyag arra figyelmeztet, hogy az információ cselekvés nélküli befogadása ahhoz vezet, hogy valakinek tudása lesz, de valódi készségei nem.
Ez a különbség azért fontos, mert a gyakorlati kompetencia nem fejleszthető pusztán megfigyeléssel.
A diákok gyakran olyan kurzusokat is választanak, amelyek homályos ígéreteket tesznek, például:
• „magabiztosabbá válni”,
• „javítani a kommunikációt”,
• vagy „gyorsan elsajátítani a vezetői készségeket.”
Ezek a tág célok megnehezítik a fejlődés mérését. A hatékony tanulás általában konkrét célokból fakad, amelyek valós helyzetekhez kapcsolódnak.
Következtetés
A diákok elvégzik a kurzusokat, de semmit sem tanulnak, mert a modern oktatás gyakran az információfogyasztást helyezi előtérbe a gyakorlati alkalmazással szemben. Az órák megtekintése, a kvízek teljesítése és a tanúsítványok megszerzése a fejlődés látszatát keltheti, de valódi tanulás csak akkor történik, amikor a tudás megváltoztatja a viselkedést.
A mesterséges intelligencia és az online tanulási platformok minden eddiginél könnyebben hozzáférhetővé tették az információt. A hozzáférés önmagában azonban nem elég. A diákoknak továbbra is ismétlésre, visszajelzésre, gyakorlásra és valós alkalmazásra van szükségük ahhoz, hogy tartós készségeket építsenek ki.
A legeredményesebb tanulók egyszerre egy készségre összpontosítanak, gyorsan alkalmazzák azt, és következetesen folytatják a gyakorlást. A kurzusoknak nem csupán információt kell átadniuk – segíteniük kell a diákokat abban, hogy mérhető fejlődést érjenek el a munkájukban, kommunikációjukban és döntéshozatalukban.